Pomázról röviden - Pomáz

Pomázról röviden

Pomáz a Dunakanyar hegyei között, a hegyek és a síkság találkozásánál, egy hegyek közé benyúló völgyben települt meg.

Az ember ezen a tájon kb. 50 ezer éve telepedett meg. A legkorábbi ismert emlék a Kiskevélyi barlangban talált kő- és állati eredetű, pontosabban a barlangi medve fogából hasított szerszám-lelet. A tájképi elemként is jelentős Nagy-Csikóvár és Kőhegy is fontos emlékeit őrzi az ember megtelepedésének.

Mind a Nagy-Csikóvár, mind a Kőhegy érdekessége a rajtuk kialakult tó. A Nagy-Csikóvár régi kaldera-árkában két, a Kőhegyen pedig a valahai kráter területén egy tó található. 

A római korban egységes település nem ismert, szétszórt villa rustica-k jelzik az ókori Róma kultúrájának jelenlétét.

A Barkó-ház kertjében az elmúlt évtizedekben jelentős római temető pusztult el, amelynek egyik kő-szarkofágját jelenleg a Községháza előtti parkban állították ki. A szarkofág felirat nélküli, de nagyon szépen faragott.

Pomázt név szerint először 1138-ban említi oklevél, amikor is a király a dömösi apátságot megerősítette pomázi birtokaiban. Már itt szó esik a szőlőtermelésről is.

A középkor folyamán Pomáz fejlődik, a Klissza dűlőn állott román stílusú templomát megnagyobbítva gótikusra cserélik, fölépül mellette egy nemesi udvarház. A templomok hajdani szépségére magas művészi színvonalára a Nemzeti Múzeumban látható emberarcos oszlop-fő és sárkánymotívumos vállkő utalnak.

A község életét megtöri a török hódítás. A török időkben különböző török tisztségviselők birtokolták a pomázi határt. A népesség folyton fogy, majd a falu elnéptelenedik. A török idők érdekes emléke egy dűlőnév: a Tavan dűlő egy Tavan pasa nevű török tisztviselő birtoka volt.

1690-ben azonban Pomázt már ismét lakott helyként vették számításba, a falu lassan újraéledt. 

Időközben szerbek, a felvidékről szlovák, dél-Németországból német nyelvű lakosság érkezett.1770-ben felépül a katolikus templom, 1771-ben a plébánia, ekkortól önálló egyházközség. A szerbek 1791-re fölépítették templomukat. Elsőrendű műemlék, ikonosztáza rokokó stílusú, sok szép ikonnal. Keresztelőkútja XV. századi, valószínűleg a klisszai régi templomból származik. A református templom 1814-re készül el. Jóminőségű klasszicista munka, remek belső térrel, visszafogott díszítésű szép berendezéssel.

A természeti szépségeket: a Kőhegyet, a két Csikóvárt, a Holdvilág-árkot az ott föllelt honfoglaláskori vezérsírral, a középkori bányászkodás emlékeivel ma is érdemes felkeresni. A falu elébe megy az embereknek: hívja őket, a kispénzüket is: "Szedd magad" mozgalom. Érdemes idelátogatni. Az egykori zenekarok, zeneegylet utódjaként is felfogható Zeneiskola szervezésében, szakmai vezetésével új zenekarok működnek.

A valaha volt német kultúra továbbvitelére Német Kulturális Egyesület alakult.